Miért van jelentősége a taktilis fejlesztésnek akár felnőtt korban is?

A jól működő, fejlett idegrendszer elengedhetetlen az egészségünk megtartásához.

Az észlelés az idegrendszerhez kötött folyamat, mely az érzékelésen keresztül valósul meg. A külvilág ingereit az érzékszerveink segítségével érzékeljük, ezek az ingerek ekkor még fizikai ingerek, ám amikor az érzékszervek továbbítják az idegrendszer felé, átalakulnak kémiai ingerekké, ingerületté. Ezzel az ingerrel kezd el dolgozni az agyunk. Az idegrendszer megfelelő részében megkezdődik az inger feldolgozása.

A taktilis észlelés a bőrünkkel történő tapasztalatszerzést jelenti. Idetartozik az érintés, nyomás, fájdalom, hőmérséklet észlelése. Ez a legősibb észlelési készségünk, hiszen az anyaméhen belül folyamatosan körülöleli a magzatot a kellemes, langyos közeg, a magzatvíz, folyamatosan impulzusokat juttatva így a bőrünkről a kialakuló és fejlődő idegrendszernek. A saját test észleléséhez járul hozzá mindez.

A születés után is fontos szerepet tölt be, mindannyian tudjuk, hogy a csecsemő mindent megérint, kezébe vesz, sőt olyannyira a tapintás útján ismerkedik a világgal, hogy még a szájába is veszi a tárgyakat, hogy szájtéren belül is információkat gyűjtsön róluk, ezáltal a környező világról.

Minél több tapasztalatra tehet szert gyermekünk tapintás útján, annál több információja lesz a saját testéről is. Ilyen módon alakul ki a kép gyermekünkben arról, hogy valójában ő meddig is tart a külvilágban, mik a testhatárai. Ez egy nagyon fontos tudás, ugyanis csak akkor tudjuk felmérni a környezetünk, a külvilág dolgainak távolságát testünkhöz képest, ha saját testünkről megfelelő képünk alakult ki. Ez a tudás a feltétele annak, hogy ha valamit el szeretnénk érni, azt el is érjük, illetve ha valamit ki akarunk kerülni, akkor azt kikerüljük.

Azonban egy taktilis inger nem pusztán a tapintásos tapasztalatok tárházát bővíti ki, és nem csupán a szilárd testtudat kialakulását eredményezi. Előrelendíti valamennyi érzékelési terület fejlődését. Azok a játékok, melyekben előkerül a tapintás, illetve más érzékelési területek, mély nyomot hagynak az idegrendszerben, és hatékonyabb tanulási folyamatokat indítanak el.

A mostani pandémia igencsak igénybe veszi az idegrendszerünket minden szempontból. Elég, ha abba belegondolunk, micsoda károkat okozott a nagyfokú távolságtartás, érintések hiánya. A többi sressz-faktorról már szinte említést sem kell tennünk.

Az a tapasztalatom, hogy az idegrendszer erőssége, egyensúlyos működése jelentősen hozzájárul az egészséges immunitásunk megőrzéséhez.

Fontosnak tartom, hogy fentiek fejlesztése része legyen felnőttként is gyakorlásunknak. Hiszem, hogy nem kell folyton komolykodni, akkor sem, ha komoly dolgokról van szó, szeretem, ha játékossággal tanuljuk és gyakoroljuk mindezeket. Tapasztalatom szerint a gyermeki énünket elővenni, kicsit megszeretgetni igencsak hálás feladat. Kreatív módszerekkel a tanultak könnyebben épülnek be a tudatalattiba és válnak valódi tudássá.